Az aranycikesz az a labda a kviddicsben, amelyet a fog�nak kell elkapnia, �s ez�rt 150 pont j�r a fog� csapat�nak. Ha a labd�t valamelyik fog� elkapja, a j�t�k v�get �r.

A golden snidget vad�szata a 10. sz�zadban d�vott a boszork�nyok �s var�zsl�k k�r�ben. A sebesr�pt�, kiv�l� rejt�zk�d�k�pess�g� mad�rk�t siker�lt annyira ki�rtaniuk, hogy m�ra m�r v�dett fajj� nyilv�n�tott�k.

  A snidgetvad�szt sok szempontb�l el�t�lend� sz�rakoz�s volt. Egyr�szt j��rz�s� var�zsl� nem helyeseli egy �rtatlan �llatka sportol�s c�m�n �z�tt puszt�t�s�t. M�sr�szt, mivel a vad�sztatokat nappal rendezt�k, a legink�bb mugli-vesz�lyes tev�kenys�gnek sz�m�tott.

  A kviddics �s a snidgetvad�szat tal�lkoz�s�ra 1269-ben ker�l sor, egy olyan m�rk�z�s alkalm�val, melyen az akkori Var�zsl�tan�cs eln�ke, egy kalitk�ba z�rt golden snidgettel jelent meg, �s sz�z�tven galleont �g�rt annak, aki a m�rk�z�s ideje alatt elkapja a mad�rk�t. Az �j�t�s gyorsan terjedt szerte Nagy-Britanni�ban, s egyidej�leg megjelent mindk�t csapatban egy j�tkos, kinek egyetlen feladata a snidget elkap�sa volt. � volt a vad�sz. Ha a mad�rka elpusztult, a m�rkk�z�s v�get �rt, az eredm�nyes vad�sz csapata pedig sz�z�tven ponttal lett gazdagabb, a Var�zsl�tan�cs eln�ke �ltal �g�rt sz�z�tven galleon eml�k�re.

  A k�vetkez� �vsz�zad k�zep�re a snidget�llom�ny oly m�rt�kben megfogyatkozott, hogy a tan�cs k�nytelen volt betiltani vad�szat�t, �s sporc�lokra val� felhaszn�l�s�t. �gy kezd�d�tt meg a snidget lehets�ges ut�dja ut�ni kutat�s.

  Az aranycikesz feltal�l�sa Bowman Wright nev�hez f�z�dik. A f�mb�v�l�sben j�ratos Wright hozz�l�tott egy olyan labda kifejleszt�s�nez, ami viselked�s�ben �s rep�l�si technik�j�ban a snidgetet ut�nozza. K�s�rletei sikeresnek bizonyultak. Az orsz�g minden r�sz�b�l �rkeztek hozz� megrendel�sek. Az aranycikesz, ahogy Bowman tal�lm�ny�t nevezte di� nagys�g� a golden snidgettel megegyez� s�ly� labda volt, k�pes volt vill�mgyors ir�nyv�ltoztat�sra, hajsz�lpontos man�verez�sre. �gy b�v�lt�k meg, hogy a meccs ideje alatt ne hagyja el a k�zd�t�r hat�rait.